Gajda Mihály

A piac már nem gyors békével, hanem elhúzódó konfliktussal számol. A magasabb energiaárak két év alatt 9,35 milliárd eurós többletterhet róhatnak a magyar fogyasztókra és az államra.

Megnéztük, mekkora termelést és hozamot hozhat a vállalatnak, és milyen kockázatok mellett térülhet meg az egyik legnagyobb upstream beruházása.

Megtört a lendület, de nem biztos, hogy a trend. Elemzésünk szerint a nemesfémek mögötti strukturális kereslet továbbra is erős maradhat.

A jelenlegi energiaválságban a piac szűk keresztmetszete már nem a nyersolaj-kitermelés, hanem a finomítói kapacitás.

A KEKVA-k megszüntetése nemcsak politikai, hanem tőkepiaci következményekkel is járhat. A MOL esetében emiatt nőhet az egy részvényre jutó osztalék.

A Wall Street egykori titánja, a „junk bond king” néven ismert Michael Milken július 4-én töltötte be 80. életévét.

Az amerikai és katari LNG-beruházások nyomán a következő években jelentősen bővülhet a kínálat, de a 2010-es évek olcsó gázának visszatérésére nem érdemes számítani.

Az európai gáztárolók töltöttsége többéves mélyponton van, miközben az iráni konfliktus újra felforgatta a globális energiapiacot. A piac egyelőre túl optimistának tűnik.

A világgazdaság új logikára vált: a hatékonyság helyét a biztonság, a szabadkereskedelemét a stratégiai autonómia veszi át. A modern merkantilizmus nem epizód, hanem korszakjelző.

A Nyugat ma olyan nyersanyagoktól függ, amelyek értékláncát döntően Kína kontrollálja és ezt nagyon nehéz lesz megváltoztatni.

A Hormuzi-szoros lezárása csak a leglátványosabb példa: a világgazdaság néhány szűk tengeri átjárón múlik, amelyek válság idején azonnal geopolitikai fegyverré válnak.

A világgazdaság szempontjából döntő lesz, meddig marad még zárva a Hormuzi-szoros.