Puri szerint mindenki téved a Metaverzummal kapcsolatban. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a Metaverzum egy virtuális hely, egy virtuális világ, mint a Read Player One filmben, a Minecraft és Roblox felületeken és a Zuckerberg által bemutatott Meta Platforms (leánykori nevén: Facebook) videóban.
De mi van, ha a Metaverzum nem egy virtuális hely, hanem egy időpillanat?
– teszi fel a kérdést.
A mesterséges intelligencia területén jól ismert kifejezés a szingularitás, az a pillanat, amikor a mesterséges intelligencia meghaladja az emberi intelligenciát, olyan mértékben felgyorsítva a technológiai fejlődést és a társadalmi változásokat, hogy az alapjaiban változtatja meg az emberi természetet.
Puri szerint könnyen lehet, hogy a Metaverzum is egy ehhez hasonlítható pillanatot jelöl, azt a pontot, amikor a digitális életünk elkezd többet érni nekünk, mint a fizikai. Vagyis a Metaverzum nem egy gyors változás vagy egy találmány, amivel kijön a következő Steve Jobs.
HANEM EGY OLYAN DOLOG, AMI FELÉ MÁR MOST IS HALADUNK.
Ahogy írásában rámutat, az élet fontos területei digitalizálódnak. A gyártósorok mellett álló munkásokat laptopok mögött álló munkások váltják le, a tárgyalókból átülünk a Zoom elé. Lassan fontosabb, mit gondolnak rólunk a követőink, mint a szomszédaink, azonos érdeklődésű Facebook/Twitter/Reddit-csoportok jelentik a baráti társaságot. Több gyerek játszik Fortnite-tal és Minecrafttal, mint amennyi az utcán focizik vagy kosarazik.
És a smink helyét is lassan átveszik a filterek: egyre fontosabbá válik, hogy nézünk ki az Instagramon. A kriptovaluták és NFT-k az eszközeinket is digitalizálják, az online világba irányítják. A Bored Ape NFT az új Rolex az amerikai profi sportolók és sztárok körében.
RÉGEN AZ IDŐNK SZÁZ SZÁZALÉKÁT TÖLTÖTTÜK A FIZIKAI VALÓSÁGBAN. EZT CSÖKKENTETTE A TV, A SZÁMÍTÓGÉPEK, MAJD DRASZTIKUSAN AZ OKOSTELEFONOK. AZ ENERGIÁNK IS IDŐVEL ODA IRÁNYUL, AHOVA A FIGYELMÜNK.
„Ha a technológiai cégek kijönnek jó minőségű okosszemüvegekkel, már a telefont se kell kivennünk a zsebünkből, tovább folytatódhat ez a trend, és elérhetünk oda, hogy sok embernek többet ér majd a digitális élete, mint a fizikai. Ez lenne a Metaverzum-pillanat” – írja Shaan Puri.
Nehéz elmenni mellette
Talán itthon elsőként írtunk átfogó cikket a Metaverzumról a Concordeblogon, és először jelentkeztünk be a Metaverzumból egy podcastban. Azóta rengeteg cikk – köztük sok jó cikk – jelent meg a témában nálunk és egyéb felületeken is. Próbálom én is minél mélyebben követni a témában megjelenő tartalmakat és céges bejelentéseket. A cikkek alapján pedig azt látom, hogy bár sokan sokféle módon viszonyulnak a jelenséghez – van, aki undorral, más a lehetőségeket keresve –, nehéz elmenni mellette. Hogy ez mennyire így van, jól mutatja, ahogyan a cégek reagálnak.
A Boeing a következő gépét a Metaverzumban tervezi megépíteni, a Sandbox oldalán rekord összegért, 4,3 millió dollárért vásároltak digitális földet. A Disney és a Nike is saját Metaverzumot épít, az Apple a hírek szerint virtuális valóság szemüveget fejleszt. A Samsung megnyitotta a Metaverzum shopját, a Rolex Bored Ape (legértékesebb NFT-sorozat) mintákat rak az órájára, az NBA sztárok pedig bitcoinban kérik a fizetésük egy részét.
Eközben az NFT-piac 2021-ben elérte a 41 milliárd dolláros forgalmat, az NFT tulajdonosok száma háromszorozódott szeptember és január között. A legnagyobb NFT marketplace, az Opensea 300 millió dollár tőkét vont be, 13,3 milliárd dolláros értékeltség mellett (augusztusban az értékeltsége még „csak” 3 milliárd dollár volt), januári várható NFT-forgalma 6 milliárd USD felett lesz. 2021-ben több mint 3 milliárd dollár befektetés érkezett NFT cégekbe, ha a kripto startupokat is hozzáadjuk, az összeg eléri a 28 milliárd dollárt.
Hogy mindez jó vagy rossz jelenség, arról nem szeretnék vagy tudnék véleményt alkotni, tőlem távol áll az aktív jelenlét a közösségi média felületeken, ráadásul én még az utcán focizva nőttem fel. Hasonlóan sok mindenhez, talán se nem jó, se nem rossz, csak nagyon más, mint amit megszoktunk.