Private Banking

Az idei első félév összesen fél százalékpontos kamatcsökkentése után még mindig a magyar irányadó kamat a második legmagasabb az EU-ban (a 6,50 százalékos román kamat után), és ez még akkor is könnyen így maradhat, ha a jelenlegi piaci várakozásoknak megfelelően 2026 második felében is láthatunk ugyanennyi kamatcsökkentést. A kamatszinttel felfelé lógunk ki az európai környezetből: a lengyel és a cseh kamat 3,75 százalék, az EKB irányadó kamata pedig 2,25 százalék.

A kamatcsökkentési dinamikával ugyanakkor éppen ellentétes irányba haladunk, jelentősen szűkítve a kamatkülönbözetet. Miközben ugyanis a hazai kamatcsökkentések mértékét latolgatjuk, az EKB és a cseh jegybank nemrég kamatot emelt – előbbi még folytathatja is ezt –, míg a román és a lengyel irányadó kamat jó eséllyel egész évben változatlan marad.

Hogyan vált lehetővé ez a kamatpálya?

Nem csupán azért haladunk ellentétes irányba az EKB-hoz és a régiós jegybankokhoz képest, mert a hazai kamatszint eleve magas volt. A fordulat megalapozásához persze kellett a 2025 ősze és 2026 februárja között stabilan 6,50 százalékon tartott kamat, valamint a 2026 elején gyorsabban csökkenő hazai infláció is.

AZ IGAZI FORDULATOT AZONBAN A KORMÁNYVÁLTÁST KÖVETŐ EU-S FORRÁSFELSZABADÍTÁS, MAJD AZ EURÓBEVEZETÉSI TERVEK MEGERŐSÍTÉSE HOZTA.

Ezek felgyorsították a forint erősödését, közvetlenül és közvetve – az inflációs hatáson keresztül – is növelve az MNB mozgásterét a kamatcsökkentésre.

A választások előtti várakozások függvényében emiatt voltak, akik a jelenleg valószínűsíthető 5,50 százalékosnál alacsonyabb, és olyanok is, akik magasabb alapkamatot vártak. Az utóbbi hónapok azonban a legtöbb várakozást valamilyen módon felülírták. Különösen azért, mert a helyzetet tovább bonyolította a Hormuzi-szoros viszonylag hosszú ideig tartó lezárásával és a globális energiaárak megugrásával járó közel-keleti konfliktus. Emiatt még a bejelentett megállapodás ellenére is maradtak kérdőjelek és geopolitikai kockázatok.

Már ebből a vázlatos helyzetképből is jól látszik, mennyi minden húzódik meg egyetlen gazdasági paraméter, az alapkamat kismértékű változása mögött. Amit azonban megtakarítóként, befektetőként vagy hitelfelvételt tervezve a legfontosabb látnunk, az a pénzpiaci várakozások hatása. Ezek a hatások ugyanis a normál esetben legfeljebb havonta – jellemzően azonban ennél ritkábban – változó jegybanki alapkamathoz képest napi szinten jelennek meg a forint árfolyamában és a pénzpiaci kamatokban, így a BUBOR-ban is.

Utóbbi nagyban meghatározza például az „akciós” bankbetétek kamatait, az állampapírok hozamát vagy éppen a változó kamatozású banki hitelek árazását. A kiemelt benchmarkként figyelt háromhónapos BUBOR például már az év eleje óta az alapkamat alatt mozog, május vége óta pedig 6 százalék alatti szinteken jár, vagyis a megszokottnál jóval mélyebben helyezkedik el az alapkamat alatt. Hasonló módon a lakossági befektetők jelenlegi kedvence, a FixMÁP esetében is jóval a jegybanki döntés előtt megindult a kamatcsökkentés – igaz, magasabb szintről, de gyorsabb ütemben.

Nem ritka, hogy a jegybanki döntések esetében nem maga a döntés, hanem a jövőbeni lépésekre vonatkozó iránymutatás az igazán érdekes. A következő két hónapra várható összesen 0,5 százalékpontnyi kamatcsökkentés, amelyet az MNB előrevetített, már be is épült a piaci kamatokba. A forint árfolyama sem elsősorban emiatt, hanem a dollár gyors erősödése miatt gyengült a kamatcsökkentés napján.

A pénzpiacok mindig előre tekintenek. A következő nagy kérdés már szeptemberre vonatkozik: bejelent-e további kamatcsökkentéseket a jegybank?

JELEN HELYZETBEN A CONCORDE ELEMZÉSE VALÓSZÍNŰBBNEK TARTJA, HOGY AZ 5,50 SZÁZALÉKOS SZINT ELÉRÉSE UTÁN HOSSZABB KAMATTARTÁSI IDŐSZAK KÖVETKEZIK.

Ahhoz, hogy az alapkamat 5,50 százalék alá csökkenjen – a hitelfelvevők örömére és a megtakarítók némi bánatára –, a Concorde elemzése szerint legalább három feltételnek kell teljesülnie:

  • a forintnak meg kell őriznie relatív erősségét,
  • a hazai inflációnak nem szabad érdemben 3 százalék fölé emelkednie,
  • és az is fontos, hogy az EKB és a Fed részéről legfeljebb egy kamatemelés érkezzen a második félévben.