(A cikket Tunkli Dániel befektetési igazgató és Szőnyi Dávid junior portfóliómenedzser jegyzi.)

A július 29-i Fed-ülést követően – amely kamatemelés nélkül zárult – két hullámban jött a japán intervenció, előbb csütörtökön, majd pénteken. Piaci becslések szerint a japán hatóságok csütörtökön rekordközeli, mintegy 52,8 milliárd dollár értékben interveniált, majd pénteken további 35 milliárd dollárral avatkozott be.

Hétfőn Satsuki Katayama japán pénzügyminiszter nyilatkozatában elismerte a két ország közötti koordinációt, ezzel további lökést adva a jen erősödésének. Washington számára fontos, hogy Tokió ne amerikai állampapírok eladásából finanszírozza az intervenciókat, mivel Japán az amerikai államadósság egyik legnagyobb külföldi finanszírozója, és egy jelentősebb eladási hullám nyomás alá helyezhetné az amúgy is magas amerikai hozamokat.

Ennek elkerülése érdekében a Fed napi 60 milliárd dollárban maximalizált nemzetközi repokeretet biztosít Tokió számára.

Véleményünk szerint a devizapiaci intervenció csak átmenetileg erősítheti a jen árfolyamát. Mindaddig, amíg a BoJ kamatemelési ciklusa nem válik agresszívabbá, pozitív reálkamatot eredményezve, és nem szűkül érdemben a két ország közötti kamatkülönbözet, a carry trade pozicionáltság újra és újra elérheti a 2024-es augusztusi szintet.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a Bank of Japan a piaci árazásnál gyorsabban reagál az inflációs nyomásra, miközben a Fed nem siet a kamatemelésekkel, ami érdemben változtathatna a jen pályáján.

Úgy gondoljuk, hogy a jen mintegy negyven százalékkal alulértékelt, így mindenképpen érdemes figyelni a fundamentumok javulását.