Külföldi „menekültek” a kínai kötvénypiacon
Ha valaki vet egy pillantást a G7 országok és Kína saját devizában denominált 10 éves államkötvényeinek a hozamszintjeire, az alábbi képet látja:
A fejlett világban még az olasz kötvények hozama sem éri el az egy százalékot. Németország és Franciaország negatív kamatozású tartományban van, Japán pedig szinte pontosan nullát fizet.
EBBEN A HOZAMSIVATAGBAN EGYRE TÖBB KÖTVÉNYPIACI BEFEKTETŐ SZÁMÁRA NYÚJT VALAMILYEN OÁZIST A KÍNAI ÁLLAMKÖTVÉNYPIAC.
Kiemelkedő államkötvény hozam Kínában
Napjainkban növekvő számú portfólióba kerül be jüanban denominált kínai államkötvény, hiszen ritkaság az, hogy egy adósság szempontból biztonságosnak tekintett ország 3 százalék körüli hozamot fizessen a tízéves papírjaira.
A svájci Lombard Odier nevű privátbanki szolgáltatásokat nyújtó vagyonkezelő idén júliusban például kivette Kínát a feltörekvő piacok közül és saját kategóriát hozott létre eszközallokációja során a kínai adósság számára. Ők manapság nagyobb portfólióikban 2-3 százaléknyi kínai állampapírt tartanak, ami körülbelül akkora súly náluk, mint az ingatlanbefektetéseké.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a Lombard Odier nincs egyedül a kínai szerepvállalásával. Az elmúlt hat évben, 2014 júniusa és 2020 júniusa között az alábbi módon változott a külföldiek által birtokolt kínai állampapírok mennyisége:
Az állomány jelenleg dollárban kifejezve még mindig nem túl nagy, nagyjából 200 milliárdos. Ez a nagyságrend az amerikai részvénypiacon a Netflix vagy az Nvidia piaci kapitalizációjának felel meg. Az öt év alatt hatszorosára növekvő állomány viszont mindenképpen figyelemreméltó.
(A poszt forrásaként a Wall Street Journal „Investors Find New Safe Place to Hide: Chinese Bonds” című írása szolgált.)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
